Gepárd

Az állatvilág futóbajnoka, futási sebessége eléri a 120 km/h-t. Zsákmányát mindig óvatosan közelíti meg, majd szélvészszerű gyorsasággal ráront, kirántja a menekülő állat két hátsó lábát, ráugrik, és azonnal elharapja a torkát.

A sárga bundás, fekete pöttyös, szinte girhesnek tűnő, apró fejű, kicsiny, kerek fülű, lomhán mozgó, unatkozó tekintetű, elmélázva sétáló állat látványa nem utal vérengző életmódjára. Küllemében és viselkedésében a kutyára és a macskára is hasonlít.

Fő tápláléka a gazella és az impala, de nagyobb testű víziantilop elejtésétől sem riad vissza.

Napközben mélán pihen, tűnődve szemlélődik, ha jól érzi magát, szinte úgy dorombol, mint a házimacska. Este, alkonyatkor indul zsákmányszerző útjára, amely csak ritkán végződik eredménytelenül. Elterjedési területéhez tartozik Afrika szavannás része, valamint türkménia, India vidéke.

Ősidőkben vadászgepárdként háziasították. akárcsak a sólyomnak, a gepárdnak is a vadászat színhelyéig bőrsapkával fedték le a fejét. A színhelyen levették a sapkát, mire a gepárd nekirugaszkodva zsákmányul ejtette azt. Természetesen mindkét kontinensen csak a kiváltságosak engedhették meg maguknak, hogy szelidített vadászgepárdot tartsanak.

75 cm magas, 1-1,3 m hosszú, 50-70 kg-nyi tömegű. Délnyugat-Afrikában 2,2 m-es példányt is zsákmányoltak már. A nőstény 85 napos vemhesség után 2-4 utódot hoz a világra. Ha megzavarják vackában, továbbáll, biztonságosabb helyet keres, és csemetéit a fogai közé szorítva az új alomba hordja.